Jobb, ha nem tudom, milyen betegségem van

Az országos kezdeményezés célja, hogy a lehető legtöbben vegyenek részt a szűrési programokban. Kiemelt feladatnak tekintik a népegészségügyi mozgósítást, ezen belül is a szűrések népszerűsítését, az egyének egészségtudatosságának növelését. Annál is inkább, mert amíg nálunk 40 százalék a szervezett szűréseken megjelenők aránya, azokban az országokban, ahol az emberekben kialakult az egészségük iránti felelősség, 60-70 százalékos a részvételi arány.

– A közelmúltban lezajlott „Szűrés éjszakája” programmal kezdődött a „Szűrési staféta” elnevezésű, egész évre szóló programsorozat, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága kezdeményezett. Szekszárdon az emlőszűrésen kívül hallásvizsgálat, életmódbeli-étrendi tanácsadás, betegjogi tájékoztatás, tüdőszűrés és nőgyógyászati szűrés volt – tudtuk meg Dr. Németh Lídiától, a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megyei tisztifőorvosától.

Mint elmondta, az emlőszűrésen meghívottak, és beutalóval rendelkező 45-65 év közötti hölgyek vettek részt. A vizsgálat 4 órás időtartama alatt 48 szűrés történt.  A résztvevő hölgyeket ajándékokkal lepték meg. Ugyanitt hallásvizsgálatra és nőgyógyászati szűrésre is sor került, előbbire 36-an, utóbbira 26-an jelentkeztek, míg a tüdőszűrésen 50 fő vett részt
Ezeket a szűréseket a Tolna Megyei Balassa János Kórház tizenegy dolgozója végezte, ellenszolgáltatás nélkül, a szűréshez szükséges helyszíneket is a kórház biztosította erre az estére. Az életmódbeli-étrendi tanácsadást a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve munkatársai méréssel és személyes tanácsadással végezték, összesen 21 fő esetében. Összességében elmondható, hogy a „Szűrés éjszakája” program Szekszárdon sikeresnek bizonyult, ehhez hozzájárult az is, hogy a szűrések időpontja munkaidőn kívülre esett. Az akció sikerességét az is jelzi, hogy sokan érdeklődtek, hogy mikor várható a következő ilyen program.

A megyei tisztifőorvos lapunk kérdésére elmondta, hogy a Tolna megyében élő emberek egy része fontosnak tartja a szűréseket, egy része pedig fél az esetleges betegség közlésétől. Természetesen van olyan csoport is, akit egészen addig nem érdekel az egészsége, míg nem találkozik egy már alig, vagy egyáltalán nem gyógyítható állapottal. Az egészség-kultúra Tolna megyében sem fejletlenebb, mint más megyékben. A program a szűrések fontosságára való figyelemfelhívás egyik kiváló eszköze volt. Még azoknál is fontos lehet a szűrés, akik egészségeseknek érzik magukat és nincsenek panaszaik. Fő, hogy korán felfedezzék a problémákat, mikor még kevesebb szenvedéssel, rövidebb idővel, és olcsóbban gyógyíthatók. A családok számára sem mindegy, hogy az édesanyák és az édesapák milyen egészségi állapotban képesek felnevelni gyermekiket. Ha a családtag betegsége nem gyógyítható, az nagy terhet ró az életben lévő családtagokra. A „jobb, ha nem tudom, milyen betegségem van” hozzáállás sokszor nagyobb problémát eredményez, a szűrések halogatása illetve az időben fel nem tárt betegség halálhoz is vezethet később.

Meghívás érkezik az ingyenes szűrésre

Magyarországon az érintett korosztályban lévők névre szóló meghívást kapnak az ingyenes szűrésre. Szeretnénk elérni, hogy minél többen menjenek el a meghívásra, mind saját, mind pedig családjuk érdekében. Tolna megyében az emlőszűrés és a méhnyakrák szűrése tartozik ebbe a körbe. Az emlőszűrésen való megjelenés az országos átlag felett jellemző. A nők egy része él a nőgyógyászok és védőnők által végzett kenetvétel lehetőségével, mely kevés kellemetlenséggel jár.  Ha mindenki komolyan venné a szűrések fontosságát, nem halnának meg annyian emlőrákban és méhnyakrákban. Éppen ezért a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatás Szerve igyekszik népszerűsíteni a szűréseket. A „Szűrés éjszakája”  a „Szűrési staféta” elnevezésű program keretében  június 7-én Gyönkön folytatódik.