Nincs ártatlan fertőzés

Tolna megyében 99 százalékos az átoltottság a kötelező védőoltások tekintetében. Dr. Németh Lídiától, a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megyei tisztifőorvosától a jelenleg kötelező védőoltásokról kértünk tájékoztatást.

– Magyarországon az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások tíz fertőző megbetegedés (tuberculosis, szamárköhögés, torokgyík, tetanusz, Haemophilus influanzae B okozta agyhártyagyulladás, járványos gyermekbénulás, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, B típusú  fertőző májgyulladás) ellen nyújtanak védettséget. 2009 óta térítésmentesen, önkéntes alapon igénybe vehető a pneumococcus okozta fertőzések elleni védőoltása két éven aluli csecsemők és a kisgyermekek részére.

A vakcinát egyre több szülő igényli gyermeke számára. Ennek köszönhetően messze a várakozáson felüli a védőoltás teljesítése. A megyét jellemző kedvező átoltottsági adatok jelentős mértékben az egészségügyi dolgozók (védőnők, oltóorvosok) munkájának köszönhető, akik szervezik a védőoltásokat, és gondoskodnak arról, hogy a veszélyeztetett gyermekek esetében is megtörténjen az immunizálás.

A kérdésre, akad-e olyan család, amelyik nem akarja megengedni, hogy beoltsák a gyerekét, a tisztifőorvos elmondta, a megyében is előfordul, hogy oltásellenes a szülő ezért nem kapja meg a gyerek a vakcinát. Ennek gyakorisága nem számottevő, azonban a kedvező átoltottság folyamatos fenntartásának szempontjából nem elhanyagolható probléma.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A kötelező védőoltások nélkül a gyermek nem mehet közösségbe. Aki mulaszt, azt kötelezik a beadatásra (Képünk illusztráció)
[/caption]Az oltást megtagadó szülők esetében, mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően járnak el. Amennyiben a szülő a védőnő háromszori felszólítása ellenére sem pótoltatja gyermeke oltását, úgy a lakhely szerint illetékes járási hivatal népegészségügyi intézete intézkedik a védőoltásra kötelezésről.

Sok gyermekkori fertőző betegség légúti terjedésű, ennek következtében könnyen terjed. Előfordul, hogy egy-egy gyermeknél oltási ellenjavallat áll fenn, akkor a környezet oltásával, védettségével lehet megakadályozni, hogy a kórokozó megbetegedést okozzon.

A fertőző betegségek és járványok megelőzésében a védőoltások széleskörű alkalmazása költséghatékony módszer. Amennyiben a kórokozó és a fogékony szervezet jelen van, a terjedési mód biztosított, addig a megbetegedés hazánkban is előfordulhat. A mai mobilitás mellett bármilyen kórokozó, bárhonnan, bármikor behurcolható.

Védőoltások, amelyek ajánlottak, de nem kötelezők

A kötelező védőoltások mellett számos olyan is van, amelyet kérhető, mint például az influenza elleni védőoltás. Mint azt dr. Németh Lídia elmondta, több védőoltást (Rotavírus elleni, méhnyakrák elleni, járványos agyhártyagyulladás elleni) javasolnak tanácsadások alkalmával a háziorvosok, melyek önkéntesen igénybe vehető. Ezek térítés ellenében beszerezhető vakcinák. A nemzeti védőoltási naptár bővítését számos tényező befolyásolja, az adott ország és a környező országok járványügyi helyzete, biztonságos oltóanyag-kínálat, egészségpolitikai döntés, és más szempontok.

Az, hogy nem fordul elő, még nem jelenti, hogy nincs

A nyugati országok már nem nagyon találkoznak gyermekbénulással vagy diftériával, így megfeledkeznek a kockázatról is, de ez a téves nyugalom nagyon veszélyes – áll az ENSZ egészségügyi szervezetének jelentésében. Amikor visszaesik a védőoltások beadásának száma, azonnal újra megjelennek ezek a betegségek, pár éve például kanyaró járvány tört ki Németországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban. Sokszor hivatkoznak arra az ellenzők, hogy ez vagy az a betegség már nem fordul elő. Ám éppen azért nem fordul elő, mert a gyerekek védőoltást kapnak ellene.