Közélet

2015.10.13. 18:13

Semmi sem volt szokványos a bonyhádi templomrom feltárásánál

A példa nélküli, tulajdonképpen egy hét alatt lezajlott leletmentést a 12. napon megjelent első szakmai összefoglaló koronázza meg. A Bonyhádon megtalált gótikus templomrom sok régészeti újdonsággal szolgál.

Budavári Kata ([email protected])

Nemcsak a múlt megőrzése a régészet feladata, de a jövő korlátait is feszegetnie kell – véli Dr. Szabó Géza régész. Mondja mindezt annak kapcsán, hogy megjelent a A völgységi „Pompei” előzetes kutatása – Középkori templom feltárása Bonyhádon című cikk.

Az újdonság csak részben az, hogy az írás több kezes munka eredménye, elkövetői Szabó Géza, az ásatást vezető régész, Békefi Mónika technikus, régész hallgató, Buzás Gergely régész­művészettörténész, Csányi Viktor régész, Hajdu Tamás antropológus, Király Edit régész, Kustár Ágnes antropológus és Szőke Balázs történész.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] A bonyhádi gyönyörű gótikus templom volt, ez derül ki a most elkészült rekonstrukciókból is. Fotó: Pazirik Informatikai Kft.
[/caption]Az archeologia.hu­-n olvasható cikk érdekessége, hogy interaktív szakcikk, ami már a 21. század ifjúságának is szól. A különleges összegzés jól illik a különleges leletmentéshez, hiszen, és ezt szintén Szabó Gézától tudjuk, a bonyhádi feltárás egyáltalán nem tankönyvszerű volt, a rétegek nem „előírásosan” követték egymást.  

A leletmentés példanélküli összefogással zajlott: diákok, tanárok egyetemi hallgatók, régészek, geodéták, 3D grafikusok, de orvos és cégek is időt, energiát áldoztak arra, hogy a lehető leggyorsabban és pontosan történhessen meg a terület előzetes kutatása és annak dokumentálása.

Dr. Szabó Géza szerint a bonyhádi templom alaprajzának ásatása arra is jó, hogy ráirányítsa a figyelmet arra tényre: a régészek nem elefántcsont toronyban gubbasztó szobatudósok, akik a múlton merengenek, hanem gyakorlati célokat szolgál a munkájuk, illetve feladatvégzésük nagyon is a jövőbe mutat.

KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSAINKAT ITT TALÁLJA, KATTINTSON!

Kiderült, együttműködésük a szekszárdi Geodézia Kft­vel új távlatokat nyit a régészeti dokumentációban, hiszen a cég végezte az ásatás lézerszkennelését. Ez azt jelenti, hogy a terület minden pontja vektorizálva van, így nemcsak nagy felbontású képet kaphatunk, de 3D nyomtatóval a rom és környéke tulajdonképpen kinyomtathatóvá válik.

Bonyha

Az, hogy előkerült a gótikus templom alapja azért is jelentős, mert igazolja azt a korábbi feltevést, hogy a középkori Bonyha település nem a mai Bonyhád helyén feküdt. Dr. Szabó Géza egy 2007-es ásatáson már erre a következtetésre jutott. Bonyha a római kori Sopianae–aquincumi út nyomvonalát a középkorban is követő út közelsége miatt prosperáló hely volt, de mint is írja, a balkáni hadszíntér Magyarországra történt áthelyeződésével éppen e fenti előnyből következő védtelensége okozta a pusztulását is. A templomot a törökök felégették, majd még használható részeit széthordták. Ezt az állapotot konzerválta természetes módon másfél méter vastag, a hegyről rámosott lösziszap.

Izgalom
„A forgalom alatt lévő 6-os főúthoz csatlakozó csomóponti résznél a kivitelezéssel párhuzamos régészeti szakfelügyeletre volt mód. Az ennek keretében végzett szemle során 2015. október 1-én, csütörtökön a főút frissen humuszolt árkában néhány, a sárga löszös talajban jelentkező mészhabarcsos téglára figyeltünk fel. A környezetüket megkutatva kiderült, hogy a sárga fedőréteg alatt jelentős mennyiségű omladék van. Délutánra már az is látható volt, hogy két, egymástól 6,85 méterre lévő K-Ny irányban párhuzamosan futó kőfal van alattunk, amelynek külső oldalán támpillérek vannak...” – írja az ásatás első napjáról Dr. Szabó Géza.

A lakóké is volt

Buzás Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma igazgatója a következőket írja a cikkben: „... a feltárt templom nem egy egyszerű falusi plébániatemplom, hanem egy nemesi udvarházhoz kapcsolódó kápolna lehetett. Ebbe a képbe beleillik a templom legelőkelőbb helyén, a főoltár előtt, a középtengelytől kissé délre eltemetett halott, aki minden bizonnyal az épület kegyura és építtetője lehetett. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a templom plébánia, vagy kápolna mivolta pusztán egyházjogi kérdés... egy falusi templomot minden esetben... a település lakói használhatták istentiszteletre.”

Dr. Harangozó Tamás parlamenti felszólalását pedig itt nézheti meg!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!