Bulvár-celeb

2 órája

Megint egy órával többet alszunk – vajon ki találta ki ezt és mikor?

Október végén ismét forgatjuk a mutatókat: íme, néhány érdekesség az óraátállítással kapcsolatban.

MW

Minden tavasszal és ősszel meg kell küzdenünk az óraátállítással

Forrás: AFP

Hogy szükség van-e rá, arról már évek óta folyik a vita, de megállapodás egyelőre nincs, így most visszakapjuk a márciusban elvesztett egy órát, vagyis október 27-én, vasárnap hajnali 3 órakor 2 órára tekerjük vissza az időmérőinket.

Ekkor kezdődik el a téli időszámítás, aminek pozitívuma, hogy október utolsó hétvégéjén egy órával többet alhatunk.

Mióta van és meddig marad velünk az óraállítás? Előbbit pontosan tudjuk, utóbbi még bizonytalan. És bár sokan megmosolyogják az óraátállítás szót, azért nem árt tudni, hogy nem minden óra áll át magától.

Male,Hand,Adjusting,Or,Changing,The,Time,On,White,Clock.
A mechanikus órák egészen biztosan nem fognak maguktól átállni
Forrás:  Shutterstock

Az óraátállítás eredete

Az alternatív (nyári) időszámítást, amelyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest, először 1916-ban vezették be, az Egyesült Államokban. Még ebben az évben energiatakarékosság céljából Magyarországon is bevezették a nyári időszámítás rendszerét, és 1954-ig hosszabb-rövidebb kihagyásokkal működtették is. 1958 és 1979 között nem alkalmazták, majd 1980-ban villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra – írja cikkében a Mindmegette. 

Az Európai Unió 1997-ben egységesítette a tagállamokban a nyári időszámítás használatát, ugyanakkor az elmúlt években megváltozott az országok energiafogyasztása, így mára az óraátállítással nem lehet jelentős megtakarítást elérni. Ezért, illetve az egészségre gyakorolt negatív hatásai miatt (pl. alvászavarok) egyre többen vannak az óraátállítás ellenzői.

Depressed,Young,Asian,Woman,Sitting,In,Bed,Cannot,Sleep,From
Sokan nehezen szokják meg az átállást
Fotó: amenic181 / Forrás:  Shutterstock

Van értelme egyáltalán?

A legújabb számítások kimutatták, hogy a fogyasztási szokások átalakulása miatt már nem lehet ezzel a módszerrel energiát megtakarítani. A közvilágítás rendszere mára sokkal rugalmasabb lett, a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet hozzáigazítani. 

A fogyasztási szokások megváltozása, például az, hogy az emberek többet néznek tévét, és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, alapjaiban változtatta meg az 5-10 éve még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait.

 Amerikai kutatók  három éven át mérték 7 millió háztartás áramfogyasztását, és megállapították, hogy az energiafogyasztás nem csökkent az átállítás után sem.

 

Ez marad, ha döntenek

 Az óraátállítás megszüntetése az EU-ban már évek óta vita tárgya. 2018-ban az Európai Bizottság javaslatot tett az eltörlésére, miután egy online közvélemény-kutatásban az európaiak 84 százaléka úgy vélte, teljesen felesleges az egész procedúra. A vitával kapcsolatban adódik a kérdés, hogy melyik időszámítás az „igazi”? Nos, ha úgy döntenek a közeljövőben, hogy véget vetnek a téli és nyári időszámítás gyakorlatának, a téli maradna.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!