A stresszkezelésről tartott előadást dr. Almási Kitti Szekszárdon

A stresszorok, vagyis azok a tényezők, amelyek stresszt okoznak, mindenhol ott vannak: a zaj, a társadalmi nyomás, az elvárások és a belső félelmeink. Az ezekkel való megküzdés kulcsa dr. Almási Kitti elmondása szerint abban rejlik, hogy felismerjük, mi váltja ki a stresszreakcióinkat, és hogyan kezeljük ezeket hatékonyan.

Mindennapi stresszorok

Az egyik leggyakoribb és sokszor észrevétlen stresszor, a zaj. A folyamatos zajterhelés ingerli az idegrendszerünket, így nem meglepő, hogy ha egy zajos környezetben találjuk magunkat, gyorsan irritáltakká válunk. Szinte minden idegesítő körülöttünk, és nem csoda, ha ez rányomja a bélyegét a közérzetünkre. Azonban érdekes módon, ha éppen szerelmesek vagyunk, vagy valamilyen pozitív érzelem van bennünk túlsúlyban, kevésbé hatnak ránk a külső tényezők, így akár a zaj sem lesz olyan zavaró, mint korábban. Ilyenkor ugyanis az agyunk másra fókuszál, és a stressz is enyhébbnek tűnik.

A stressz sosem tűnik el, csak a hozzáállásunk változik

Bármi is történik az életünkben, a stresszorok nem fognak megszűnni. A stressz mennyisége nem csökken attól, hogy elkerüljük, inkább azon múlik, hogyan reagálunk rá. A kognitív megközelítés szerint a legnagyobb kihívás az, hogy felismerjük, mire reagálunk, és eldöntsük, érdemes-e erre az adott helyzetben válaszolni. A stresszreakcióink gyakran automatikusak, de ha tudatosítjuk ezeket, lehetőségünk van másképp viselkedni.

Sokan a stressz legnagyobb forrásaként mások véleményét említik. Különösen vidéki közösségekben, ahol az emberek jobban ismerik egymást, így a figyelem középpontjában lenni gyakran nyomasztó. Sokan attól is tartanak, hogy mások negatívan ítélik meg őket, és ezért a figyelem sokak számára nagyon veszélyesnek tűnhet.

Hogyan kezeljük a belső harcokat?

Dr. Almási Kitti „Bátran élni” című könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy a belső konfliktusokkal való szembenézés alapvető fontosságú a stresszkezelésben. Sokan harcban állnak a világgal, de igazából saját magukkal kellene kibékülniük. Az asszertív kommunikáció, azaz saját határaink és érzéseink kifejezése anélkül, hogy másokat bántanánk, az egyik leghatékonyabb eszköz a stressz kezelésében.

Az egyik legfontosabb képesség, amit a stresszel való küzdelem során fejlesztenünk kell, a kudarc elviselésének képessége. A legtöbben attól félünk, hogy kudarcot vallunk, pedig a kudarc elkerülhetetlen része az életnek. Ahelyett, hogy megpróbálnánk mindenáron elkerülni, inkább azt kell kérdeznünk magunktól: mi a legrosszabb, ami történhet? Ez a kérdés segít abban, hogy reálisan mérlegeljük a helyzetet, és így csökkentsük a túlzott félelmeinket.

Hogyan értelmezzük a stresszt?

A stressz legnagyobb része abból fakad, ahogyan értékeljük a helyzetet. Ha valamit veszélyesnek vagy félelmetesnek ítélünk meg, az az agyunkban automatikusan stresszreakciót vált ki. Azonban ha megtanuljuk másképp értékelni a helyzeteket, akkor a stressz is enyhülhet. Az önreflexió és az asszertív kommunikáció segíthet abban, hogy jobban kezeljük a minket érő hatásokat, és ne hagyjuk, hogy a stressz uralja az életünket.

A stressz tehát elkerülhetetlen, de a hozzáállásunk rajtunk múlik. A legfontosabb, hogy tudatosan vizsgáljuk meg, milyen stresszorok hatnak ránk, és megtanuljunk ezekkel megküzdeni. Az asszertív kommunikáció, a kudarcok elfogadása és a stressz helyes értelmezése mind segíthetnek abban, hogy kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet éljünk.