Dévény módszer

2023.12.04. 11:30

Ha ezeket tapasztaljuk kisbabánkon érdemes szakemberhez fordulni

Bonyhádon tartott előadást Illésné Kolozs Barbara gyógytornász, aki kiemelkedően fontosnak tartja, hogy már csecsemőkorban foglalkozzunk az esetleges mozgásszervi eltérésekkel, mert ezekkel későbbi, nehezebben orvosolható problémákat előzhetünk meg. A gyógytornász a Dévény módszerről mesélt lapunknak.

Farkas Eszter

Illésné Kolozs Barbara gyógytornász kiemelkedően fontosnak tartja, hogy már csecsemőkorban foglalkozzunk az esetleges mozgásszervi eltérésekkel, mert ezekkel későbbi, nehezebben orvosolható problémákat előzhetünk meg. Fotó: Beküldött kép

A Pécsi Tudományegyetem gyógytornász szakán végzett 2008-ban Illésné Kolozs Barbara, aki később manuálterapeuta képesítést szerzett, majd elsajátította a Dévény-módszer alkalmazását is. Praxisában azonban nemcsak gyermekekkel, de felnőttekkel is foglalkozik. 

– A gyermekeim már 9 és 11 évesek, azonban a Dévény módszert annak idején miattuk ismertem meg - válaszolta kérdésünkre a gyógytornász, majd hozzátette: mivel magam is láttam, hogy ez a módszer mennyire fontos és mennyiben más, mint a korábbi kezelési formák, ezért úgy döntöttem én is elsajátítom, hogy szakmailag és emberileg és segíteni tudjam a pácienseimet.

A Dévény Anna által kidolgozott módszer teljesen eltér mind szemléletében, mind gyakorlatában az eddigi mozgás rehabilitációs módszerektől. Barbara elmondása szerint teljesen egyedülálló a diagnosztikai rendszere, a korábbi gyógytorna módszerek az aktív mozgások kiváltásán alapultak, így arra nem gondoltak, hogy egy rosszul működő izomrendszert hiába erőltetnek hiszen nem fog helyesen működni. Ezzel szemben Dévény Anna volt az, aki elkülönítette a gyógyítást és a fejlesztést. 

– Először képessé kell tenni az izomrendszert, arra hogy megfelelően mozogjon és csak utána lehet elvárni, hogy ezek kvázi normál mozgásokat végezzenek. Manuális módszerrel történik az izmok korrekciója, így próbáljuk létrehozni a helyes mozgásmintákat. 100 sérült gyermekből 80 kisgyermeken tud segíteni a torna, viszont nagyon fontos időben elkezdeni. Amennyiben nincs szülési komplikáció, akkor érdmes 6-8 hetesen állapotfelmérésre vinni a babákat. Ekkorra már csökken a triflexiós tartás, az aktív mozgások erősebbé válnak és ilyenkor már fel lehet téképezni a piciket. Amennyiben oxigénhiányos állapot fordult elő, ferde fejtartást észlelünk, vagy koraszülött volt a baba, mindenképp tanácsos megvizsgálni.

A tornára nincs életkori megkötés, felnőtteknél is ugyanúgy működhet. Egyre több pozitív eredményt közölnek a sztrókon átesett, fél oldalra lebénult páciensekről is. A gyógytornász viszont kiemelte leggyakoribb, hogy három éves korig hordják a kicsiket tornára a szülők.

A csecsemők normál mozgásfejlődését vizsgáljuk, a neurológiai és ortopédiai elváltozásokat egyaránt. Sokszor felmerül a kérdés, hogy mire kell figyelni az első évben. Egy újszülöttnél például még teljesen normális a csecsemő póz, illetve, hogy elbillen oldalra a feje. Az viszont intő jel lehet, ha nagyon feszesen tartja magát a pici. Kézben tartva az lenne a normális, ha rásimulna az édesanyja mellkasára, azonban, ha feszül, nem tolerálja a hasonfekvést, vagy a kezei, lábai feszesek, nehezen öltöztethető, annak mindenképp érdemes utánajárni. Az izomtónus lehet normális, fokozott illetve csökkent. Előbbiek a fokozott izomtónus ismérvei. Utóbbinál az tűnhet fel, hogy petyhüdtebb a baba, például kezei nincsenek behajlítva, illetve az ököltartás sincs meg. 

Két-három hónapos babától elvárjuk, hogy középen megtartsa a fejét, ők már nyújtogatják a kezüket és lábukat, nyitogatják a tenyerüket. Intő jel, ha ezeket nem csinálja,
ha hasán fekve fejét nem tudja felemelni és tartani néhány percig, ha a végtagjait feszíti, ha a kezét mindig ökölben tartja vagy ha hasán fekve nem tudja megemelve tartani a fejét.

Öt-hat hónaposan már képes a hátáról a hasára fordulni, majd vissza. Függőlegesen meg kell tartania a fejét. Tárgyakat akaratlagosan megfognia. Nem jó, ha ha hasán fekve nem támaszkodik a tenyerén, ha nem fordul a hasára vagy a hátára vagy csak az egyik irányba fordul, ha nem gyakorolja a fogást. 

A kúszás is sarkalatos pont lehet, ami 7-8 hónaposan várható el. Csak a szimmetrikus, ellentétes kéz-láb mozgással kivitelezett kúszást tekinthetjük szabályosnak. Millió variációja van, amivel a gyermek nyilván saját magának a dolgát szeretné megkönnyíteni, de nem mindegy hogyan csinálja, hiszen az idegrendszeri érésbe, a mozgásfejlődésbe ilyenkor valami hiba csúszik.

A mászást a babák tíz hónapos koruk körül kezdik meg itt is fontos, hogy ez szabályos legyen. Ebből fog kiülni oldalra. Nem szabad ültetni a gyermekeket! Ne siettessük a folyamatot, az idegrendszer tudja, hogy az izmok mikor tudják megtartani a gerincet.

– Tíz-tizenegyhónaposan kapaszkodva felállnak, majd tizenkét és tizennyolc hónapos kor között indul meg az önálló járás. Persze amennyiben tizenöt hónaposan még ez nem sikerül, érdemes utánajárni a miértjének. Intő jel lehet az is, ha a pici sokszor lábujjhegyezik, akkor is mindenképp nézessük meg szakemberrel.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában