3 órája
Felidézte ötvenhatot és a kemény rákosi éveket (galéria)
A forradalomról, szabadságharcról, majd az azt követő kegyetlen megtorlásról volt szó az ünnepet megelőző délután Szekszárdon az MCC képzési központjában. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke előbb beszélt arról, mit jelent ötvenhat, felidézte, mi lobbantotta lángra a forradalmat, majd a kemény rákosi éveket.
Említette az ÁVH kegyetlen hatalmát, a kuláksorsot, az első Nagy Imre kormány hozta enyhülést, majd, hogy '56 nyarán Poznańban volt a felkelés. Felidézte a kemény rákosi éveket.
Az előadó felidézte a kemény rákosi éveket
Elmondta, mi vihette utcára október 23-án a szabadságra vágyókat, hogy mit mutattak az azóta előkerült dokumentumok. Mert fontos annak újra gondolása, hogy ötvenhatot hogyan lehet igazán megőrizni a közösségi emlékezetben, ugyanis ötvenhatnak története és ötvenhat emlékezetének története nem mindig ugyanaz.
A szabadságharc leverése után a Kádár rendszer megteremtette a maga hamis mester narratíváját, és a rendszerváltásig Magyarországon ez volt az egyetlen hivatalos olvasat, amely a történtek felejtésére kényszerített, arra, hogy az emberek ne beszéljenek róla. Viszont a társadalom hajszálgyökereiben ötvenhatnak mégiscsak élt a története, s a Kádár rendszer bukása, az ötvenhatos mártírok szimbolikus újratemetése mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy az nagyon fontos a magyar történelmi emlékezetben.
Felidézte ötvenhatot és a kemény rákosi éveket
Fotók: Makovics KornélAzóta dokumentumok sora vált kutathatóvá, s ezek bizonyították, a szabadságharc leverése után hamis állítások sorával feketítették be a hősök emlékét, bizonyítgatva álnokul, hogy az, amit akkor a világ a szabadság szimbólumaként tekintett, árulók, gonosztevők tette volt. Sorra tartották a pereket, s az áldozatokat a rákoskeresztúri temető legtávolabbi helyére, a 301-es parcellába temették, s ha néha a hozzátartozók a gazos részen lévő sírra emléket vittek, azt lovasrendőrök eltakarították.
Tóth Ilona meggyilkolásáról is szó esett
Az ötvenhat szülte szabadságérzés, eufória pszichikai megsemmisítését szolgáló sok per közül a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke kiemelte az ötödéves orvostanhallgató, Tóth Ilona meggyilkolását. Akkor, a politika diktálta sajtó terjedelmesen beszámolt olyan borzalmas kínzásokról, s brutális gyilkosságról mint halálos ítéletének okáról, amelyről a később nyilvánosságra került írások, orvosi leletek, boncolási jegyzőkönyve egyértelműen bizonyították, hogy rengeteg fals dokumentum volt, s a per hamisított történet.
