1 órája
Aranykapu mutatja be Decs szülöttét
Kiállítás emlékezik Decs jeles szülöttére. Az Aranykapu egyszerre idézi Czakó Gábor írót és egyik regényét. A PIM főigazgatója és a pályatárs, a jó barát is méltatta a Nemzet Művészét. Az igazság és a béke gondolata egyaránt jelen van műveiben.
Czakó Gábor, az Aranykapu szerzője 2019. november 5-én részesült a Pesti Vigadóban a Nemzet Művésze díjban
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Aranykapu címmel nyílt meg a fővárosban, az MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeumban az a kiállítás, amit Czakó Gábor emlékére rendezett az intézmény. Mint arról Kodolányi Judit, a PIM muzeológusa tájékoztatta lapunkat, a decsi születésű, 2024. februárjában elhunyt Kossuth-díjas író, esszéista, nyelvrégész életműve, személyisége különböző dokumentumok, így művei és saját képzőművészeti alkotásai által tárul a közönség elé.
Az Aranykapu egyúttal regény is
Az Aranykapu Czakó Gábor azon történelmi regénye, melyben Árpád-házi Salamon király alakját rajzolta meg. Nemcsak a forrásokra támaszkodó krónika az egykor volt eseményekről, hanem egyúttal spirituális megváltás történet is. Ugyanis a király végül is szent emberként tisztelt remeteként fejezi be életét.
Az érdeklődőket Török Petra, a PIM főigazgatója köszöntötte. Mondandójában felhívta a figyelmet Czakó Gábor, a Nemzet Művésze, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja munkásságának fontosságára. Jellemző példaként említette, hogy a jövő év január 31-ig megtekinthető tárlat kapcsolódik ahhoz az Ars Sacra Fesztiválhoz, melynek jelmondata: Az igazság békét teremt. Az író életművében az igazság és a béke gondolata szervesen kapcsolódott egymáshoz és ezen gondolatok időszerűbbek, mint valaha.
Kodolányi Gyula Kossuth-díjas író, költő, pályatárs megnyitójában felidézte a jó barát, azaz Czakó Gábor személyiségét, a társasági életben betöltött szerepét és nem utolsó sorban humorát. Mint arra rámutatott, Czakó Gábor egyes regényeiben, jelesül disztópiáiban gyakorta fellelhető két klasszikus, Jonathan Swift és George Orwell hatása. Szatirikus módon, groteszk eszközök alkalmazásával mutatott be egy sajátos világot olvasóinak. Sokat foglalkozott azzal, hogy mit tesz a hatalom, a totális diktatúra a társadalommal, de ezzel együtt is minden művében tetten érhető mélyen emberszerető mivolta.