A Csobogó együttes alapítója egy lécdarabon kezdett gitározni

Nem minden változás hoz fejlődést, de változás nélkül nincs fejlődés. Még biztosítós korában figyelt fel erre a szlogenre Babóthi-Varga Jenő, a Csobogó együttes alapítója, amit aztán szem előtt tartott, zenészként is. Igényli a változást, a fejlődés érdekében. Most szekszárdi költők műveit zenésíti meg és adja elő az általa alapított Csobogó zenekarral.

Összeállt lassan a Csobogó együttes

Tízéves a Csobogó együttes. Nagyjából úgy indult a tagtoborzás, mint A hét mesterlövész című filmben. Először egyedül volt a zenekarvezető.
– Megkértek – idézi fel a kezdeteket –, hogy Csúcs Endre kölesdi kerámiakiállításán játszak el néhány dalt (gitár, ének). Sikeres lehetett a dolog, mert visszahívtak pár hónappal később a költészet napjára. Biztosítós voltam, elcsaltam az egyik kollégámat, Fenyvesi Gábort (dob), s attól kezdve duóban léptünk fel. A következő tag Decsi-Kiss András (fuvola, gitár) volt, végül megérkezett Nemes András (basszusgitár) is.  

Babóton nőtt fel Babóthi-Varga Jenő

Babóton nőtt fel Babóthi-Varga Jenő. Ott, Győr-Moson-Sopron megyében dolgozott egy biztosító társaságnál, amikor kinevezték Tolna megyei igazgatónak. Így került Szekszárdra. Mindemellett a zene végig kísérte az életét. 
– Úgy tanultam gitározni 1970-ben, 14 évesen – emlékszik vissza –, hogy édesapámék építkeztek, s egy félredobott lécdarabra felrajzoltam a húrokat, anyám pongyolakötőjét szegeltem rá, vettem egy akkordfüzetet, hallgattam a Tánczenei koktélt meg az Ötórai teát, és gyakoroltam a fogásokat. Másfél-két év múlva kaptam egy igazi, ezerforintos cseh gitárt. Akkoriban, a gimiben hoztunk össze egy rockbandát a barátaimmal. Abban doboltam. Az egyik sráccal, Baranyai Lacival máig szerzőtársak vagyunk. Kálló Kamill is régi barát; ő a hangmérnökünk.

Közös lemez Csukás Istvánnal

Dobosként is néha énekelt, később, gitárosként pedig már rendszeresen. Megalapította 1981-ben a Fabula együttest, mely országos hírnévre tett szert. Főleg gyerekközönség előtt játszottak, megzenésített verseket előadva. Jó barátságba kerültek a meseíró Csukás Istvánnal. 
– Pista bácsi meghallgatott bennünket – meséli –, és javasolta, hogy csináljunk egy közös lemezt. Jól mentek a dolgaink, a tévében is szerepeltünk. A pandémia azonban nagyon megfogta a Fabulát. Évekig nem voltak fellépéseink, úgyhogy 2023-ban abbahagytam. Viszont a 2014-ben megalakult Csobogó szépen jött felfelé.

Ahol van, ott van otthon

Többnyire szekszárdi és többnyire kortárs költők megzenésített verseit adják elő mostanában. Legutóbb Tolnán léptek fel a Mag-házban, A szavakon túl című műsorukkal. 
– Két irányba mozgunk – összegzi a zenekar törekvéseit –: az egyik a Csukás-vonal; gyermek- és felnőttversek egyaránt. A másik a Tolna vármegyei szerzők művei: Babits Mihály, Baka István, Dicső Zsolt, Jánosi György, Dombi Tinódy László, Csengey Dénes, László-Kovács Gyula, Gacsályi József, W. Ábrahám Erzsébet, Kis Pál István. Ötven éve muzsikálok, harminc éve élek itt, már legalább annyira szekszárdi vagyok, mint amennyire babóti. Kicsi ez az ország ahhoz, hogy ne érezzük magunkénak az egészet. Ahol vagyok, ott vagyok otthon. Jánosi Gyuri írt egy szekszárdi verset, megzenésítettem, elképzelhető, hogy az lesz a város dala.  

Adventi műsor Pintér Gabriellával

Autodidakta módon tanult zenélni, énekelni, aztán felnőttfejjel elvégezte a zeneiskolát, és máig képzi magát. Szereti a változatosságot, az érdekességeket a műsorok összeállításában is. 
– Nemrég rendhagyó, zenés irodalom órát tartottunk két korosztálynak: általános iskolásoknak és középiskolásoknak. Állva tapsoltak. Az a korosztály, amelyik állítólag érdektelen. Szerintem csak tudni kell megszólítani őket. Folyamatosan készülünk, próbálunk. A Garay gimnáziumban lesz december 8-án egy adventi programunk, Pintér Gabriella énekművész közreműködésével. December 14-én pedig egy harminctagú kórussal közös műsort adunk, Kapuváron. Van bátorságunk belefogni olyasmibe, ami számunkra és a közönség számára is új, és érdekesnek ígérkezik.