A családok negyvenöt százalékából hiányzik a gyerek

Tíz évvel ezelőtt 73 ezer családban 213 ezren éltek a megyében. A házasságkötést, magát a ceremóniát ma már egyre többen érzik feleslegesnek. Sokan hiszik, enélkül is boldogok.

– Nem hiszek a papír erejében, mondta a 34 éves Némedi Ildikó, aki öt éve él párkapcsolatban, és közben két gyermeke is született. Bár az elején még tervezgettük az esküvőt, de mindig közbe jött valami, hol pénzünk nem volt elég, hol éppen gyereket vártunk. Ma már nem tervezzük a lagzit, rájöttünk, hogy így is boldogok vagyunk. Körülöttünk már olyan sokan kötöttek házasságot és a fele már el is vált. Én bízom abban, a mi kapcsolatunk egy életre szól.

A Dél-Dunántúl három megyéje közül a családban élők száma Tolna megyében fogyatkozott meg a leginkább. A KSH 1990-es adatai szerint Tolnában a családok 84 százalékában házaspárok éltek együtt gyermekkel vagy anélkül, míg 2011-ben már csak 67 százaléka volt házas, 15 százaléka pedig élettársi kapcsolatban élt.

Az élettársak alkotta családszám növekedés a régióban Tolna megyében bizonyult a legjelentősebbnek, az itt regisztrált 3,5-szeres bővülés még az országos átlagot is meghaladta. Az egy szülős családok döntő többségében az anya élt együtt egy vagy több gyerekkel. Számuk kiugró mértékben (38 százalékkal) szintén megyénkben növekedett meg, arányuk eléri a 15 százalékot.

A családok nagysága elsősorban a gyerekek számától függ. A gyermekszámot pedig meghatározza a termékenység (az utóbbi időben ezzel egyre több szakember foglalkozik), a házasság időtartama és a gyerekek kiválása (felnőtté válás). Tolna megyében a családok 45 százalékából „hiányoztak” a gyerekek.

A családok számát Tolna megye 6 járásának mindegyikében csökkenés jellemezte, ennek mértéke a Bonyhádi járásban elérte a 15 százalékot, míg a Paksiban 4 százalék körül alakult. A házaspáros családok aránya a Bonyhádi járásban volt a legmagasabb (72 százalék), Tamási járásban a legalacsonyabb (64 százalék).