2004.10.13. 07:50
Lúdtalpas budapestiek
Veronika Piazzát (14) Milánóból hozták Pestre. A kislány talpa leginkább egy kifli alakú homokozóformához hasonlított. Az olasz orvosok műteni akarták.
Honnan tudhattak Milánóban az Akácfa utcai Lábászatról? – ötlik föl a kérdés. A választ Basch László, a Sensitiv Kft. ügyvezetője sem ismeri, de hozzáteszi, jöttek már hozzájuk Amerikából, Svédországból és Izraelből is. A műhelyreklámra még nem költöttek soha, így csak az elégedett vevők vihették a hírét.
Beteg érkezik. A szakember a maga készítette gépre állítja a kisfiút, majd az ugyancsak általa összehozott programmal beolvassa a gyerek talpát. Szakszavak repkednek a levegőben, majd elkészítik a betétet.
Az apróra tört parafából és hőre felpuhuló műanyagból álló talp alá való francia ötlet – ehhez járult a magyar szellemi termék. A vákuumpad felveszi a láb alakját, majd erre kerül az előmelegített, még lapos lúdtalpbetét. A beteg ránehezedik és a betét a súly hatására lemásolja a mintát.
Legfőképp akkor fáj a lába Szomódi Tamásnak (12), amikor fut. A harántsüllyedés miatt kényszeres gerincgörbülete van a gyereknek, amely a tüdőt is nyomja. Emellett az egyik lába egy centiméterrel rövidebb.
A betétet negyedévente kell majd cserélni, de ennyit bőven megér az egészség. Sajnos nem tud mindenki lúdtalpbetétet készíttetni. Ám egy mezítlábas séta a homokos Duna-parton sokat javíthat a talp állapotán. Ugyancsak komoly segítség lehet, főleg gyerekeknek, a lábujjakkal való kavicsszedés és az úgynevezett macijárás (a láb külső élén).