Mégsem törlik el az óraátállítást?

Pár hét múlva áttérünk a nyári időszámításra, ami a legtöbbünk számára elég megterhelő. Érezhetjük úgy, mintha egy órát elvennének az életünkből. Ugyanakkor tény, hogy napról napra egyre korábban világosodik, így egyre több időt tölthetünk a szabadban.

Vannak előnyei?

Energiatakarékosság szempontjából mindenképpen vannak előnyei az óraátállításnak. Ezért is vezették be a világon elsőként a nyári időszámítást az Amerikai Egyesült Államokban 1916-ban. Hamarosan követték a példájukat a britek, a franciák és a németek, majd mi magyarok is, bár nálunk voltak olyan évek, amikor elmaradt az óraátállítás. A nyári időszámítást Európában 1997-ben az unió szabályozta és egységesítette.

Az energiatakarékosság mellett egy órával több ideig lehet élvezni a természetes fényt. Ez különösen azoknak jó, akik az egész napjukat fedett helyen töltik, és gyakorlatilag alig látnak napfényt. Szempont volt az is, hogy a szabadtéri mezőgazdasági, építőipari munkák tovább végezhetők. Idén március 31-én hajnali 2 órakor állítjuk előre az óránkat 3 órára.

Az Unióban eltörlik az óraátállítást, nálunk viszont még nem született döntés

Az Európai Parlament 2019 márciusában úgy döntött, eltörli az óraátállítást a negatív hatások és az óraátállítással járó macera miatt. A polgárok 84 százaléka támogatta is a döntést. Az utóbbi években mégis nagy volt a csend a témában: előbb a koronavírus-járvány, az elmúlt két évben pedig az orosz ukrán háború követelte magának a döntéshozók figyelmét.

Idén február elején aztán az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését, a tagállamok nemzeti kormányainak pedig legkésőbb 2025-ig el kell dönteni, hogy a jövőben a nyári, vagy a téli időszámítást használja-e. A magyar kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben.

Ha minden marad a régiben, az elveszett egy órát ősszel kapjuk vissza: 2024. október 27-én, vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órát.

Miért van ilyen negatív hatással szervezetünkre az óraátállítás?

Az előnyök eltörpülnek az óraátállítás szervezetre gyakorolt negatív hatása mellett – az új helyzethez ugyanis nagyon nehezen alkalmazkodik legtöbbünk szervezete. Az alvás és az ébrenlét természetes ritmusának a mesterséges megzavarása egyeseknél néhány napig negatív következményekkel jár: rossz közérzet, romló teljesítmény, figyelmetlenség, a toleranciakészség csökkenése, alvási problémák léphetnek fel. Szerencsére ezek a kellemetlenségek előbb-utóbb megszűnnek, hiszen a szervezet alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

forrás: mindmegette.hu