Megrongálták a hidat

50 ÉVE Befejezték az aratást. A megyében működő nyolc állami gazdaság augusztus 3-án befejezte a kenyérgabona aratását. A búza vetésterülete 10 786 hektár, az átlagtermés 49,9 mázsa volt hektáronként, szemben a 40,8 mázsás tervezett mennyiséggel. Az elmúlt évben az állami gazdaságok átlagtermése 45,2 mázsa volt hektáronként. A gazdaságok a következő terméseredményeket érték el. Alsótengelic 54/q ha, Dalmand 52 q/ha, Tamási 51 q/ha, Szekszárd 50,7 q/ha, Paks 50 q/ha, Hőgyész 48 q/ha, Alsópél 47 q/ha, Lengyel 43 q/ha. (Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus 7.)

50 ÉVE Aranylábú öregfiúk. A Bonyhádi Zománcgyár kispályás öregfiúk labdarúgócsapata szép sikert könyvelhet el magának. A községi, járási, majd a megyei döntő után megnyerték a Baranya, Somogy. Tolna megye legjobb csapataiból kialakított területi döntőt is. Ezzel jogot nyertek, hogy részt vegyenek Veszprémben, a munkahelyi spartakiád országos döntőjén. A bonyhádi csapat színeit a következőik képviselik: Borsodi István, Fláding János, Pataki József, Szabó János. Mező László. Újvári László, Fritschi György, Füredi László, Szász István, Illés Lajos, Márton Pál és Szász Lukács. (Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus 9.)

50 ÉVE Lovat loplak Nagydorogon. A nagydorogi Új Barázda Tsz központi majorjából vasárnapra virradó éjjel eddig ismeretlen tettesek két lovat loptak el. Az egyik: négyéves, törzskönyvezett, világos deres herélt; a másik: hároméves fekete kanca. A bűncselekmény idején mindkét állaton szíjból készült, új kötőfék volt. A termelőszövetkezet kára meghaladja az ötvenezer forintot. (Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus 8.)

40 ÉVE Megrongálták a hidat. A Pécsi Közúti Igazgatóság szekszárdi koordinációs üzemmérnökségétől kaptuk a hírt, hogy a palánki Sió-hidat immár másodízben megrongálták. Az 1899-ben épült, ma már matuzsálemi korúnak beillő hidat első alkalommal májusban, egy ismeretlen, feltehetően a hídon való áthaladás közben, valamilyen nagyobb járművel megrongálta. A biztonság érdekében 4 tonna súlykorlátozást rendeltek el, vagyis kitiltották a teherautókat és buszokat erről az útszakaszról, csak a személygépkocsiforgalmat engedélyezték. Ennek ellenére néhány tehergépkocsi és busz áthaladt a hídon. Az elmúlt éjszaka, feltehetően egy igen széles és magas gépkocsiszerelvény ismét bajt okozott. A híd tartószerkezetét olyan súlyosan megrongálta, hogy az több helyen el is törött. (Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus 8.)

40 ÉVE Vihar utáni helyzetkép. Kedden este, illetve éjszaka óriási vihar tombolt szinte az egész megyében. Este tíz óra után zivatar tört ki, dörgés és villámlás kíséretében. Körülbelül két óra alatt 27 milliméter csapadék zúdult le, amihez a reggeli órákban még 18,7 milliméter esett. A levegő relatív páratartalma százszázalékos volt. Szekszárdon a Mérey lakótelep fölötti hegyoldalról lezúduló víz több helyen megbontotta az úttest aszfaltját, iszapot és hordalékot sodort magával. A Marx Károly utcában, a Fürdőház utcában és a Mérey utcai óvoda környékén aszfaltdarabok, kátyúk és igen nagy mennyiségű iszap jelezte a vihar utáni állapotot. A tűzoltóság jelentése szerint a szekszárdi állami egységeket Kismányokra hívták, mert az utcai árkok nem tudták elvezetni a vizet, így pincék és gazdasági épületek kerültek víz alá. A paksi konzervgyár is a tűzoltók segítségét vette igénybe. A bölcskei önkéntesek és a paksi állami egységek szivattyúzták ki a nagy mennyiségű vizet. (Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus 9.)

40 ÉVE Víztelen díszkút. Túlélte a fagyos téli hónapokat, s tavasz idején még mindkét funkcióját jól betöltötte a szekszárdi Korzó Áruház előtt álló kis pihenőhelyen az ivókút: szépítette a kis teret és a szomjazóknak hús vízzel is szolgált. Most viszont, a turistaforgalom tetőfokán, csak egyoldalúan működik: különleges, öncélú dísz lett, mivel a csapja rossz, vizet nem ad. Pedig többen is próbálkoznak vele, többnyire külföldi turisták és gyerekek. De a víz csak szivárog belőle, inni itt nem lehet. A díszkút ezért most inkább bosszantja, semmint felüdíti az erre járókat. (Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus 8.)

30 ÉVE  Czanka Attila világcsúcsa. Az 54 kilósok küzdelmével kezdődött Szekszárdon a Húsos Világ Kupa, s egyben a hazai versenyzők számára kiírt országos bajnokság. Ezután a 64 kilósok versengésében párját ritkító súlyemelő show-ot láthattunk. A ceremóniamester Czanka Attila, a húsosklub hatszoros Európa-bajnok és világbajnoki ezüstérmes sportolója volt. Olyan robbanékonysággal kapta fel a 137.5-öt, mintha csak az edzőteremben a rúddal gyakorolna. Másodszorra ugyanezt megismételte a 142.5-ön, s következett a nap fénypontja, a világcsúcskísérlet. Naim Szulejmanoglu 145.5-ös eredménye volt az ellenfél. A légy zümmögését is alig hallottuk, mikor Attila fellépett a dobogóra. Villámgyorsan belehúzott, felállt vele és a dudaszóig meg is tartotta. A Kolozsvárról áttelepült fiú egyik legnagyobb vágya teljesült ezzel: világcsúcs a szekszárdi sportcsarnokban! (Tolnai Népújság, 1994. augusztus 8.)

30 ÉVE Nyolcvanöt „áldozat”. Az országos ellenőrzési akció részeként a 6-os számú főközlekedési út három pontján – Kakasdon, a Sió csárdánál, és Dunaföldváron – tartottak ellenőrzést a kommandósokkal megerősített rendőrök. A legforgalmasabb helyen, a deltánál reggel fél 7 és 10 óra között 2500 gépkocsi haladt át, ezek közül 85-öt állítottak meg, mert túllépte a megengedett 80 km-es sebességet. A „rekord" 129 km-es sebesség volt, a csúcstartót és további négy személyt – akik 106-tal vagy annál gyorsabban mentek, feljelentették. A többiek „csupán" helyszíni bírságot – összesen 65 ezer forintot fizettek. Jó hír, hogy műszaki állapot és útiokmányok hiánya miatt senki ellen nem indítottak eljárást. (Tolnai Népújság, 1994. augusztus 6.)

30 ÉVE Méltón  a tanítókhoz. Most először zajlik a Sárközi lakodalom Bogár István, tanító-népművelő, a Sárköz hagyományainak ápolója és Gergely János, a Sárközi lakodalom örökös vőfélye nélkül. Tiszteletükre emléktáblát avattak tegnap este a sárpilisi községháza falán, Gy. Bóli János néptáncos és K. Kovács János mesemondó és táncos – mindketten a népművészet mesterei – emléktáblája mellett. Ezután emlékfát ültettek a néhai tanítók, hagyományőrzők tiszteletére, majd este emlékműsor kezdődött a környékbeli hagyományőrző együttesek részvételével. (Tolnai Népújság, 1994. augusztus 6.)